I suspect in our neighborhood they are killed with poison Like recently, our beautiful, healthy, young cat. Raw meat soaked in ethylene glycol, and the ravenous predators taste the sickeningly sweet added aroma a bit too late
(All life forms are divine qualities, only the anthropoid bastard is degenerate. The orgasm is only
a spasmodic regurgitation to get rid of its fertilizing phlegm.)
The police? They are no better than this villain. They serve the State... Malignant, cancerous
metastases in the network of ancient communities.
In the rapture of the abyss, she raises her goblet in ecstasy,
Let all the victims arise from the grave!
is anyone who this wretched is able to love.)
(Translated by Gabor Gyukics)
(Tarot, Nagy Arkánum XI)
Elpusztult rókát találtam a kapu előtt.
Gyanítom, környékünkön méregtől pusztulnak el
az állatok. Mint gyönyörű, egészséges, ifjú macskánk nemrég.
Etilén-glikolba áztatott nyershús, s a falánk ragadozók
későn érzik meg az undorítóan édes mellékízt.
Most ne hagyj el,
szakrális éberség! Előbb-utóbb elkövet valami ostoba hibát!
S tetten érhető… Akkor már tudja, hogy tudjuk… (Az összes létforma isteni minőség, mindössze az emberszabású korcs, ami
elfajulás. Az orgazmus is csak görcsös öklendezés, hogy termékenyítő váladékától végre megszabaduljon.) A rendőrök? Azok sem jobbak, mint ez a gonosztevő. Az Államot szolgálják… Rosszindulatú, rákos áttétek ősi közösségeink hálózatában.
Később észrevétlenül lábszárcsont-kürtökké
formálódnak a zodiákus jegyek,
emberbőr-dob az eltűnt földrész,
mosolyog, s visszaadja a meztelen óceán.
Víg Nagual-kör a keresztutak tárt hajlataiból,
eszelős a táncuk…
Szüntelen a kéj, közömbös, ki kivel,
a mágikus eggyé-lényegült párok Istenné érők!
Lady Babalon a groteszk Fenevad hátán,
a visszatérők szellem-falanxai követik. A mélység mámorától
issza Mézföld aranyló borát…
Jöjjön minden áldozat a sírból!
Nyalják fel mohón gyilkosuk vérét,
de előbb azt ragadják el tőle, akit a legjobban szeret. (Ha
egyáltalán létezik olyan, akit ez a nyomorult képes szeretni.)
(Tarot, Major Arcana, XIX)
A rotten, bowlegged, question-mark-curved gnome
seeks the Lord of Cemeteries.
The disk of the living flesh of the Sun
sits between his horns.
The Lady of Babylon is laid out. Rigid as wax,
the decomposing body fluids make it slither
on the palm of the autopsy table.
Her chalice is a motionless woe,
a fungus mouth expanded into
a foetidus cavity.
Ten Suns are up in the sky, then comes Hou-Ji,
the archer, and frees our world from nine,
thus getting rid of the killer heat… Grotesque squiggles
come forth from the inheritance of the departed, they all suggest
God tempting practices.
In a beaked retort a tiny
frog-headed creature bounces
in the unrealistically light green goop.
Proserpina is wandering naked
during one of the clip-winged nights
among the opening crypts.
Her sack is a key and a moldering-fleshed stinking fish carcass.
Purulent ulcer roses swarm everywhere,
rot draws its sigillums on its flawless-looking body…
Pine branches break as the clay statue falls…
All nine…
(Translated by Gabor Gyukics)
(Tarot, Nagy Arkánum, XIX)
Korhadt, lőcslábú, kérdőjellé görbült gnóm
keresi a Temetők Urát. Szarvai között
az eleven Naphús korongja.
Babilon úrnőjét kiterítik. Viaszmerevségű,
csúszkál a bomló testnedvektől síkos
boncasztal tenyerén.
Kelyhe mozdulatlan jaj, dögszagú üreggé tágult
taplószáj. Tíz Nap az égen, jön Hou-Ji,
az íjász, s megszabadítja világunkat kilenctől,
így enyhül a gyilkos forróság… Groteszk krikszkrakszok
kerülnek elő a megboldogult hagyatékából, istenkísértő
praktikákat sejtet valamennyi. Csőrös retortában csöppnyi,
békafejű lény ugrál
a valószerűtlenül világoszöld lében. Proserpina
a szárnyaszegett éjszakák egyikén
meztelenül bolyong. Megynyíló kripták
között. Kulcs és málló húsú, bűzös haltetem a batyúja.
Gyennyező fekély-rózsák lepik mindenütt, hibátlannak látszó testére a rothadás rajzolja szigillumait… Fenyőágak törnek, ahogy az agyagszobor ledől…
a Hou-Ji által lelőtt Napok. Mind a kilenc…
Today’s LittleNip:
______________________
—Medusa
Photos in this column can be enlarged by
clicking on them once, then clicking on the x
in the top right corner to come back to Medusa.
Would you like to be a SnakePal?
All you have to do is send poetry and/or
photos and artwork to
kathykieth@hotmail.com. We post
work from all over the world—including
that which was previously published—
and collaborations are welcome.
Just remember:
the snakes of Medusa are always hungry—
for poetry, of course!